Tel: 36 1 438 35 74 | E-mail: info@ujlipot.net



Kálid Artúr elszabadul

2013-05-12 17:53:24

Megboldogult tinédzserkorom jelentős részét töltöttem - tíz órai kezdettel - budapesti mozikban, a Metróban, az Átriumban, a Corvinban, vagy a Dunában. Az iskolákban ahonnan lógtam, többnyire angolt tanultam, de nem emiatt utáltam a szinkronizált filmeket. A koreai filmeket koreai nyelven szeretem nézni, a finn filmeket meg finn nyelven, a megörökített pillanatot szeretem nézni, az útószinkront pedig azonnal kifülelem.

Akkoriban kevés filmet szinkronizáltak, a 2000-es évek felé közelítve pedig az mb jelzésű filmek jelentősen megcsappantak, azt hihette az ember, hogy az ország lakossága megindult Európa felé.

De nem ez történt. Az ország lakossága, - ellentétben a hanyatló nyugat leghanyatlóbb országaival, ahol még a televízióban is eredeti nyelven adják a filmeket - az országa felé indult meg, Magyarország és a bezárkózás felé, és itt poshad benne, miközben Rózsika, az igazgató néni azon vitatkozik Viktor bácsival, a tornatanárral, hogy melyik nyelvet ne tanulják meg a gyerekek először, és melyiket utána.

Öt éve nem járok már moziba délelőtt, mert ott vagy szamarak énekelnek, vagy félmeztelen tinédzserek rohangálnak a fenyvesekben, és ha véletlenül mégis találnék valami elfogadható filmet, azt szinkronizálják. Mindent szinkronizálnak. Egyszer meg is számoltam, harminc filmet vetítettek, abból huszonnyolc volt magyarul beszélő. Mentem szépen haza.

Ma délelőtt azt terveztem, hogy megnézem Tarantino legújabb filmjét a moziban, de megfeledkeztem arról, hogy hol élek. Metropolisunkban egyetlen moziban adják a filmet eredeti nyelven, odaát a kies Budán, a MOM parkban. De délelőtt nem vetítik. Délelőtt valószínűleg dolgozik az a tizenöt ember, aki még tud olvasni ebben a városban, így aztán Budapesten, a Magyarország Köztársaság fővárosában nem fogom megtekinteni ezt a filmet sem, mert délután a moziban már emberek is tartózkodnak, azok pedig a moziban nem tudnak kulturáltan viselkedni.

Képzeljük el a turistát, aki úgy dönt, elmegy Budapesten moziba. Elképzeltük. Nem megy el.

Képzeljük el a Miskolcon, Debrecenben, Győrben, Szolnokon, Sopronban, vagy Pécsen tartózkodó turistát. Nem megy sehova. Nagyon szereti Reviczyky Gábort a turista, de azért egy leheletnyivel jobban örül, ha Samuel L. Jackson Samuel Leroy Jackson hangján szólal meg. Él-hal Csankó Zoltán orgánumáért is, de azon ritka esetekben, amikor a képernyőn Christoph Waltzt látja játszani, valami furcsa oknál fogva Christoph Waltz hangját szereti hallani. És végül, de nem utolsósorban, imádja a Kálid Artúrt a turista, de azt olvasta egy újságban az Eric Marlon Bishop néven született Jamie Foxxról, hogy kétévesen, - amikor anyukája még Ericnek szólította -, megtanult beszélni, és ezt a furcsa szokását azóta is gyakorolja.

Azt olvasom egy blogon, ahonnan a magyarhangokról értesültem, hogy, idézem: „…először forgalmaz az InterCom Tarantino-filmet, s ezzel egy időben először kerül a mozikba szinkronizáltan egy Tarantino-film. A siker enélkül is garantált volna, így viszont még nagyobbra lehet számítani: QT művészetét nagyon csípik a Kárpát-medencében is.”

Hurrá!

Budapesten kívül egyetlen városban adják eredeti nyelven a filmet az egész országban. Békéscsabán.

Az egész országban.

Békéscsabán.

15 órai kezdettel.

 

Gerlóczy Márton