Tel: 36 1 438 35 74 | E-mail: info@ujlipot.net



Kihagyhatatlan programok a szomszédos Nyíregyházán

2012-11-15 10:53:16

 

Balázs Attila: Mi vagyunk azok
 
2012. 05. 19. / 06. 09.
 
Megnyitó: 2012. 05. 18. 16:00
 
Kurátor: Gál Georgina
 
Balázs Attila az Országos Sajtófotó Pályázat többszörös díjazottja: 1993-ban első helyezett volt sport kategóriában, 1995-ben a legjobb egyedi hírkép győztese, 1996-ban ismét sport kategóriában második helyezett volt. 

 

Az életéért küzdő őzről, 1995-ben készített felvételét beválogatták a XX. század legjobb magyar fotói közé, valamint ezért a fényképért megkapta a jelentős Escher-Károly díjat is. 1993 és 1997 között minden évben díjazott volt a Magyar Sajtófotó Pályázatán. 
1989-től 2008-ig a Kelet-Magyarország munkatársa, 1993-tól a Magyar Távirati Iroda Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudósítója. Az évek során, tudósított az EPA-nak, az Europress-nek, a Népszabadságnak, a Nemzeti Sportnak, több hetilapnak és magazinnak. Számos országban járt és fényképezett.
 
Ma már nemzetközi szinten is a legjobb sajtófotósok között tartják számon, áttörést a Napszámosok című fotósorozata hozott 2011-ben. Riportalanyainak érzékeny ábrázolásával a magyar riportfotó egyik meghatározó egyénisége lett.
 
Balázs Attila, Mi vagyunk azok című kiállítása a szabolcsi emberek hétköznapi életét, sorsát mutatja be a riportfotó hagyományos eszközeivel. A tárlaton látható lesz a brit The Guardian által is közölt, 14 darabból álló, Napszámosok című sorozata, a francia Polka Magazin 2012. áprilisi számában megjelent Tiszavasvári sorozat, az Escher-Károly díjat 1995-ben elnyert fényképe, valamint számos térségünkre jellemző pillanat. 
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal rendez Nyíregyháza város nagyszabású sajtófotó kiállítást. Ezzel is azt szeretné elérni, hogy a város és régió lakossága, egymást jobban megismerve közelebb kerüljön egymáshoz. 
A kiállítás célja, hogy bemutassa Kelet-Európa, - kifejezetten Magyarország északkeleti régiójának - sajátosságait, jellemzőit, finom érzékiséggel olyan hétköznapi témákon keresztül, mint a munka világa, a szabadidő eltöltése vagy kulturális hagyományaink, öröklött adottságaink megmutatása. A kiállított 63 riportfotó tökéletes keresztmetszetet láttat a XXI. századi Magyarországról. Mi vagyunk azok.
 
 
 
Mozdulat ("Movement")
 
A magyar mozdulatművészet története és kapcsolatai 1902-1950 között ( The history and connections of Hungarian movement art in the period between 1902-1950)
 
Iparművészeti Múzeum
 
2012.június 28- 2012. szeptember 9.
Koncepció: Beke László
Kurátor: Vincze Gabriella
 
 A két világháború közötti magyar mozdulatművészet nem csupán szabad tánc volt, hanem színpadi táncként szoros szálak fűzték a korszak képzőművészetéhez is. Életmódmozgalomként a filozófiával állt kapcsolatban, tornaként a magyar gyógytorna megalapozója volt. A magyar mozdulatművészet kezdete 1902-re tehető, ekkor lépett fel Európában először, Magyarországon, Isadora Duncan. Az első magyar mozdulatművészeti iskolák 1912-ben nyíltak, amikor Madzsar Alice Mensendieck asszonytól, Dienes Valéria pedig Bergsontól és Raymond Duncantól Párizsból hazatért. Mindketten szoros kapcsolatokat ápoltak a Nyolcak művészcsoporttal illetve a század első évtizedeinek haladó szellemiségű gondolkodóit, tudósait összefogó Galilei Körrel és Vasárnapi Körrel. Dienes Valéria a Gödöllői Művésztelepen is fellépett. Feltehetően a 10-es években Nizsinszkij amikor 1914 és 16 között utolsó koreográfiáján Magyarországon dolgozott szintén kapcsolatban állt Dienes Valériával. 1920 körül a Magyarországi mozdulatművészeti iskolák száma rohamosan megnőtt: ekkortájt a másik két nagy iskolateremtő, a Dalcroze-féle módszerből kiinduló Szentpál Olga és Kállai Lili is megnyitotta iskoláját. A húszas évek végére a magyar mozdulatművészet csúcspontjához érkezett: a szólóktól, a rövidebb lélegzetű, kevés szereplős művektől eltávolodva, Dienes Valéria eljutott a nagy kórusművekig, Palasovszky Ödön-Madzsar Alice is a dadaista mozgásszínháztól (Rendkívüli Színpad, Cikk-Cakk estek) a nagyszabású, lélektani darabok felé fordult. Előadó művészeti reformtörekvéseiknek, Palasovszky, amely megelőzte Artaud elméletét, a lényegretörő színház nevet adta. A mozdulatművészet környezetében kosztüm-díszlettervezőként vagy zeneszerzőként számos avantgárd művész megfordult. Szentpál Olga Jemnitz Sándorral, Jaschik Ámossal és Bortnyik Sándorral, Madzsar Alice-Palasovszky Ödön a világhírű zeneszerzővel Kozma Józseffel (Hulló falevelek) illetve Kövesházi Kalmár Elza szobrászművésszel (kosztümök) dolgozott együtt. A díszleteket egyebek mellett Bortnyik Sándor, Kassovitz Félix, a vetített díszletet Kádár Béla tervezte. Palasovszkyék Árny- és fényjátékokat, emberdíszletet is használtak darabjaiknál. A mozdulatművészeti előadásokat a korszak szinte összes jelentős fotóművésze megörökítette (Pécsi József, André Kertész, Ergy Landau, Angelo stb.) A kiállítás elsősorban fényképek segítségével mutatja be a magyar mozdulatművészet történetét 1950-ig, amikor is azt burzsoá műfajnak nyilvánították és betiltották.