Tel: 36 1 438 35 74 | E-mail: info@ujlipot.net



Hová járt Rozika Újlipótban moziba?

2011-09-17 08:57:41

„Gyere, nevető szemü, airwaves leheletü! Bús lovagod ma terád vár
egyedül a pattogatottkukorica-szagu moziban, ahova csupa pár jár;
lépkedek ide-oda idegesen én itt,
jaj, úgy tépi a szivemet a szerelem is, ahogyan a jegyeket a nénik.”

Így írt egykoron a Költő, s bár ma már nem szvetteres nénik kísérik be a notórius későket a nézőtérre gondosan a szélen ülők szemébe elemlámpázva, a versrészlet mégis minden újlipótvárosi számára ismerős hangulatot idéz, legyen akár ötéves, akár nyolcvanöt, és legyen akár az Alain Delon Rajongói Kör, akár a Nem Nézek Mást, Csak Kortárs Dán Filmeket Facebook-csoport tagja. Mert a mozik épp úgy hozzátartoznak Újlipótváros történelméhez, mint a csoportosan korzózó kismamák, a világ leglassabb gyorsétterme a körút sarkán, vagy az ablakából derékig kilógó, reggeltől estig kukkoló trikós úriember a Musuval szemben.

A jubiláns

A Szent István körút 16. alatt működő mozi első volt Újlipótvárosban, és majdnem Pesten is. 1911-ben nyitotta Rózsa Izsó a szívmelengetően békebeli Elit Mozgó néven. 300 fős termében hattagú zenekar húzta a némafilmalá-valót. A neve többször változott az elmúlt száz év során, volt Mesevár, majd újra Elit, aztán Tanács, később Tanács Magyar Filmek Mozija, Szindbád, 2008 szeptembere óta pedig Kino néven fut, két teremmel, 130 férőhellyel és dugig tömött kávézóval.

A kabrió

A Hollán Ernő utcában 1937-ben zúgott fel a vetítőgép. A Hofstätter Béla és Domány Ferenc által tervezett exkluzív mozgófényképszínházban – miként arról a Színházi Élet című korabeli magazin és az Odeon-Lloyd blogja beszámol – volt minden, mi szem-szájnak ingere: 500 személy befogadására alkalmas terem, eltolható dongaboltozat a csillagos ég alatti romantikázáshoz, egzotikus pálmafák háncsából készült faburkolat, modern szellőztető rendszer és világítás, az előcsarnokban akváriumok és ruhatár. A mozi később Duna néven üzemelt évtizedekig, manapság, immár 2003 óta, Odeon-Lloyd néven, 100 fős nézőteremmel működik.

A pucérfilmes

Az Ipoly 1939-ben nyílt meg a Csáky utcában, a mai Hegedűs Gyula utca 65. szám alatt. Hogy mikor lett belőle szexmozi, arról megoszlanak a vélemények, annyi bizonyos, hogy a 60-70-es években még NDK gyártású indiánfilmek és Bud Spencer-Terence Hill klasszikusai voltak főképp a repertoárján. A 80-as években már az erotikáé volt a főszerep, és megbízhatónak tűnő források állítása szerint nem csak a vetítővásznon. A mozi 1994-ig üzemelt, L’ amour néven vonult végleg nyugdíjba, miközben mindenütt máshol a világban a Hakuna Matata üvöltött Dolby Surround-ban a hangszórókból.

A minimulti

Beck Imre filmgyártó és filmkölcsönző még az 1930-as években tervezett mozit nyitni a Váci úti telkén felhúzott előkelő bérházban, de a Kossuth mozi hivatalosan csak 1946-ban fogadta első fizetős nézőit. A 70-es években végrehajtott felújítást követően a város egyik legmodernebb enteriőrrel rendelkező mozija lett. Az elmúlt húsz évben többször gazdát cserélt, a Budapest Film átadta az üzemeltetés jogát a Flamexnek, a Flamex az Intercomnak, az Intercom a Palace Cinemasnak, s ezzel a Hollywood Multiplex hálózat része lett, míg 2009-ben sokak bánatára „ideiglenesen” be nem zárt. A Kossuthot jobb éveiben közel félmillióan látogatták, utolsó menedéke volt a hollywoodi újdonságokra vágyó megrögzött embergyűlölőknek, akik a szemközti Westendbe csak hétköznap délelőtt 10 órai előadásra hajlandóak jegyet váltani, évente maximum egyszer, és azt is már a főcím alatt megbánják. Fájó űrt hagyott maga után.

- gtg -