Tel: 36 1 438 35 74 | E-mail: info@ujlipot.net



Üdv a klubban

2011-08-25 10:19:40

Beültünk a Mini-Majába. Mindig akartam egy novellát írni, ami úgy kezdődik, mint az a bizonyos Örkény: „Beültek az Apostolokba”. Nekünk azonban csak a Mini-Maja jutott, ahol viszont, irodalom ide vagy oda, a környékbeliek szerint istenien főznek.

Állunk a pultnál, engem most vezetnek be a módiba, mit lehet enni, mit nem, végül szalonnás csirkemájat kérek rizzsel, aztán leülünk az ablakhoz, szemben az utcával.

    – És veled mi újság? – kérdezi óvatosan, nyilván sejti a hangulatomból, hogy nem most nyertem meg a lottóötöst.
    – Felmondtam.
    – Hogyhogy? – néz rám empatikusan, valójában a meglepettség bármiféle jele nélkül.
    – Tudod, hogy bántak velem. Elég volt.

Elkezdjük enni a májat, elég finom. Kicsit sótlan. Amíg a sótartóért nyúlok, torzul az idő, mint a szuperlassításban: fél éve próbáljuk összehozni ezt a találkozót, most végre sikerült, meg kéne becsülni. Ki kéne élvezni. De elgyötörtek vagyunk, csak nézünk ki az üvegen át, odakintről meg minket néznek, mint a bazári majmokat, ezek beültek enni a kirakatba. Hülyék.
    – És veled mi újság? – kérdezem óvatosan, valahogy érzem a hangjából, hogy nem most nyerte meg a lottóötöst.
    – Felmondtam.

Megáll a kezemben a villa. Lopva ránézek – a trolit nézi a kirakaton át, amint épp betér a megállóba, de a szeme sarkából látja, hogy bámulom. Kipukkad belőlünk a nevetés.
    – Üdv a klubban – mondom, és közben repkednek a rizsszemek a villámról, nem bírom abbahagyni a kacagást.
    – Üdv – mondja, és koccintunk az üdítős üvegeinkkel.
A Mini-Majában egyre nagyobb a tömeg, ebédidő van, oldalazva egyensúlyozzák a tálcáikat az emberek, és szúrós tekintettel néznek ránk, amiért foglaljuk a helyet előlük, de mi csak ülünk, bámulunk ki az üvegen át, szedegetjük a rizsszemeket, és nevetünk, nevetünk, nevetünk.

Csepelyi Adrienn, Erzsébetváros