Tel: 36 1 438 35 74 | E-mail: info@ujlipot.net



Hol laktak az ügynökök Újlipótvárosban?

2011-07-05 16:04:20

Mert laktak. Nem is kevesen. Olyannyira, hogy még utcát is neveztek el róluk. A mai Kresz Géza utcát ugyanis 1879-1936 között Ügynök utcának hívták, mivel a legelső háztömbökben szinte kizárólag a korabeli vállalatok ügynökei és családjaik éltek. Kiknek köszönhetjük ezt a rendkívül ötletes névadást? A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) tagjainak: 1870 és 1947 között az ő hatáskörükbe tartozott a budapesti közterek el- és átnevezése.

És később kik döntöttek?

1947 és 1950 között a főváros polgármestere. 1950 és 1990 között Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. 1990 óta pedig egy kombinált döntési mechanizmus van életben (persze miért pont ez lenne egyszerűbb?): személynévből csak Budapest Főváros Közgyűlésének javaslatára lehet utca, tér, sétány, dülő, körút és egyéb közterület neve, nem személyekről viszont a kerületi önkormányzat is elnevezhet bármit a fentiek közül, ha előtte egyeztetett a főjegyzővel.

A Sziget az a Radnóti, a Fürst Sándor a Hollán, eddig oké. És a többi?

Tejfelesszájú, hátulgombolós újlipótvárosi ifjak számára nem mindig világos, melyik régi utcanév melyik mai újlipótvárosi utcát takarja. Apró segítségként szeretnénk átnyújtani nekik az ujlipot.net első saját készítésű online lexikonát, melyet illő szerénységgel csak Újlipótváros Korábbi Köztereinek Első Teljes Lexikona névvel illettünk. Kérjük, fogadják szeretettel nagyívű tudományos tervünk, a beláthatatlanul sok gigabájt-folyóméternyire tervezett Újlipédia induló kötetét:

Újlipótváros Korábbi Köztereinek Első Teljes Lexikona

Aczél utca: a mai Ditrói Mór utca neve 1946-tól 1964-ig.
Névadója Atzél Béla báró (1850-1900), a Vígszínház intendánsa, a haladó szellemű Park Klub megalapítója.

Báró Atzél utca: a mai Ditrói Mór utca neve 1900-tól 1946-ig.
Névadója: lásd Aczél utca.

Berlini tér: a mai Nyugati tér neve 1914 és 1945 között.

Berzenczey utca: a mai Hegedűs Gyula utca Balzac (korabeli nevén Korall) és Révész utca közti szakaszának neve 1893-1932 között.
Névadója Berzenczey László (1820-1884), erdélyi kormánybiztos az 1848-49-es szabadságharc idején.

Csáky utca: a mai Hegedűs Gyula utca neve 1878 és 1953 között.

Csanády tér: 1880 és 1908 között létezett tér a mai Váci út - Balzac (korabeli nevén Korall) utca - Hollán Ernő (korabeli nevén Pannónia) utca - Victor Hugo (korabeli nevén Wahrmann) utca között.

Csicsery László utca: a mai Gergely Győző utca neve 1936-1945 között.
Névadója Csicsery László (1893-1919) sorhajóhadnagy, 1919-ben a Tanácsköztársaság ellen a Ludovika Akadémián kitört lázadás résztvevője, a Komárom nevű hajó tisztjeként tűzharcba keveredett és halálos sebet kapott.

Eipel Gasse: az Ipoly utca neve az 1860-as években (Eipel=Ipoly németül).

Élmunkás tér: a Lehel tér neve 1951-1990 között.
Nevének eredete: a tér Lehel úti oldalán 1948-1950 között négy modern lakóházat építettek fel, melyekbe kiváló dolgozókat, élmunkásokat költöztettek.

Fegyvergyár utca: a mai Szent István körút neve 1872-1874 között.
Az elnevezés arra utal, hogy az 1840-es években itt állt a Vasöntő és Gépgyár, amelyben az 1848-49-es szabadságharc alatt fegyvereket gyártottak.

Felső rakpart: a mai Pozsonyi út neve 1886-1903 között.

Ferdinánd tér: a Lehel tér neve 1879-1945 között.

Fürst Sándor utca: a Hollán Ernő utca neve 1945-1992 között.
Névadója Fürst Sándor (1903-1932) tisztviselő, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt egyik alapító tagja, az illegális kommunista párt egyik aktivistája. 1932-ben Matuska Szilveszter biatorbágyi vasúti merénylete után letartóztatták és Sallai Imrével együtt kivégezték.

Gál Benő utca: a mai Herzen utca neve 1948-1950 között.
Névadója Gál Benő (1879-1945) újságíró, statisztikus, a Népszava és a Szocializmus folyóira munkatársa. Fő kutatási területe a munkanélküliség és az életszínvonal változása. A mauthauseni koncentrációs táborban halt meg.

Garam Gasse: a mai Garam utca neve a 1870-es évek közepéig.

Insel Gasse: a mai Radnóti Miklós utca neve 1860-1872 között. (Insel=sziget németül).

Kiss József utca: a Visegrádi utca neve 1947 és 1953 között.
Névadója Kiss József (1843-1921) költő, a Nyugat egyik előfutárának tekintett Hét című folyóirat nagy tekintélyű szerkesztője 1890-től 1921-ig. Bár népies hangú költőként indult, a századfordulóra már az első modern, „városi költők” egyike.

Korall utca: a mai Balzac utca neve 1897 és 1934 között.

Kun Béla rakpart: az Újpesti rakpart neve 1986-1990 között.
Névadója Kun Béla (1886-1939) politikus, újságíró, a Kommunisták Magyarországi Pártja alapítója és a Központi Bizottság elnöke. A Tanácsköztársaság alatt külügyi és hadügyi népbiztos, a Forradalmi Kormányzótanács tényleges vezetője. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Ausztriában, majd 1920-tól Szovjet-Oroszországban élt, ott a Komintern Végrehajtó Bizottságának tagjaként tevékenykedett. 1937-ben letartóztatták és kivégezték, 1955-ben rehabilitálták.

Külső Váci út: a XIX. században a Váci út Lipót körúttól (ma Szent István körút) induló szakaszát nevezték így.

Ladenhaendler rakodópart: a mai Újpesti rakpart neve a XIX. században.

Légrádi Károly utca: a mai Balzac utca neve 1934-1951 között.
Névadója Légrádi Károly (1834-1903) politikus, nyomdász, szerkesztő, 1878-tól a Pesti Hírlap kiadója. 1891-1901 között országgyűlési képviselő. A utcát születésének 100. évfordulóján nevezték el róla.

Leiningen tér: a Jászai Mari tér neve 1918-19-ben.
Nevét feltehetően Leiningen-Westerburg Károlyról, az aradi vértanúk egyikéről kapta.

Lipót körút: a mai Szent István körút neve 1874-1937 között.
Nevét – akárcsak a városrész – Mária Terézia fiáról, II. Lipót magyar királyról kapta.

Lipótvárosi park: a Szent István park neve 1935-37 között.

Máhr Jenő utca: a Herzen utca neve 1936-1948 között.
Névadója Máhr Jenő sorhajóhadnagy, aki Csicsery Lászlóval együtt esett el az 1919-es dunai monitorlázadás idején.

Marx tér: a Nyugati tér neve 1945-1992 között.
Névadója Karl Marx (1818-1883) német filozófus, a tudományos szocializmus kidolgozója. Bonnban és Berlinben jogot tanult, a jénai egyetemen szerzett filozófiai doktorátust. 1843-ban települt Párizsba, itt kezdődött barátsága és munkakapcsolata Friedrich Engelsszel. Kiutasítása után Brüsszelben él, itt fogalmazták meg 1848-ban a Kommunista Kiáltványt, melyben lefektetik a mozgalom célkitűzéseit. 1864-ben az I. Internacionálé egyik alapítója, a szervezet főtanácsának tagja. Londonban kezdi írni fő művét, A tőkét, melynek első kötete 1867-ben jelent meg. Újabb kötettel már nem készült el, halála után kiadatlan műveit Engels rendezte sajtó alá.

Muck Lajos utca: a mai Thurzó utca neve 1985-1990 között.
Névadója Muck Lajos (1886-1944) német származású cipész, 1944-ben az antifasiszta érzelmű pesti németeket próbálta egységbe szervezni. Elfogása után Dachauba hurcolták.

Muk Lajos utca: a mai Thurzó utca neve 1967-1985 között.
Névadója: lásd Muck Lajos utca.

Muk Sándor utca: a mai Thurzó utca neve 1966-67-ben. Tévedésből adták ezt a nevet, 1967-ben Muk Lajos utcára változtatták.

Návay Lajos utca: a mai Budai Nagy Antal utca neve 1920 és 1945 között.
Névadója Návay Lajos (1870-1919) politikus, az országgyűlés elnöke. 1919 áprilisában a Tanácsköztársaság hadserege otthonából elhurcolta és kivégezte.

Neuer Damm Strasse: a mai Szent István körút neve az 1840-es években. (magyarul: Új töltés utca)

Ország út: a Váci út neve az 1800-as évek elején.

Pannónia utca: a mai Hollán Ernő utca neve 1873-1900 között.

Phőnix utca: a mai Raoul Wallenberg utca neve 1929-1945 között.
Nevét a Phőnix Biztosító Intézet háztömbjéről kapta.

Pozsonyi köz: a mai Wahrmann Mór köz neve 1973 és 1992 között

Rajk László utca: a Pannónia utca neve 1969-1990 között.
Névadója Rajk László (1909-1949) politikus, tanár. Harcolt a spanyol polgárháborúban, a II. világháború alatt különböző antifasiszta szervezetek tagja. 1946-ban belügy-, 1948-ban külügyminiszterré nevezték ki. Egy évvel később koholt vádak alapján letartóztatták és kivégezték, 1956-ban rehabilitálták.

Rakovszky park: a Szent István park egyik neve 1935-37-ben.
Névadója Rakovszky Iván (1885-1960) politikus, jogász. 1928 és 1935 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, jelentős szerepe volt Újlipótváros mai arculatának kialakításában.

Rudolf tér: a Jászai Mari tér neve 1919-ben.
Névadója Habsburg Rudolf (1858-1889), Ferenc József fia, trónörökös. Máig tisztázatlan körülmények között halt meg a mayerlingi vadászkastélyban, feltételezések szerint közös öngyilkosságot követett el szerelmével, Maria Vetsera bárónővel.

Rudolf trónörökös tér: a Jászai Mari tér neve 1903-1918, illetve 1919-1950 között.
Névadója: lásd Rudolf tér.

Sallai Imre utca: a Tátra utca neve 1945-1992 között.
Névadója Sallai Imre (1897-1932), a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik alapítója, a Tanácsköztársaság alatt tisztviselő. 1932-ben a Matuska Szilveszter által elkövetett biatorbágyi merénylet után letartóztatták és kivégezték.

Szent István rakpart: a mai Újpesti rakpart neve 1930-1953 között.

Sziget utca: a mai Radnóti Miklós utca neve 1872-1969 között.

Thurzó Gasse: a mai Thurzó utca neve az 1860-as évektől 1875-ig.
Névadója: lásd Thurzó köz.

Thurzó köz: a mai Alig utca 1931-1951 között.
Névadója a XV. századtól bárói rangot viselő Thurzó család. A réz- és sóbányászatban voltak érdekeltek, a leggazdagabb magyarországi családok közé tartoztak, tagjai magas egyházi és politikai tisztségeket töltöttek be. Szoros gazdasági és rokoni szálakkal kötődtek a kor Európa-szerte leggazdagabb bankáraihoz, a Fuggerekhez (Thurzó György Fugger Annát vette feleségül). A család később két ágra (árvai és szepesi) bomlott, mindkét ág a 17. század elején kihalt.

Tisza Antal utca: a mai Tisza utca neve 1961-1990 között.
Névadója Tisza Antal (1895-1938) szolnoki születésű kubikos, a Tanácsköztársaság idején az országos földmunkás szövetség vezetőségének tagja volt. 1932-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol lakatosként dolgozott. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, a sztálini önkény áldozata lett.

Tüköry töltés: a mai Szent István körút vonalában álló Tüköry védgát köznyelvi elnevezése. Egyes források szerint már az 1838-as nagy dunai árvíztől ezen a néven ismert, más források szerint 1858-tól nevezték így, a mai Vígszínház helyén álló sörgyár (és később mulató) tulajdonosa, Tüköry József után.

Ügynök utca: a mai Kresz Géza utca neve 1879-1936 között. A korabeli vállalatok ügynökeinek lakóhelye volt.

Váci postaút: a mai Váci út neve az 1850-es évektől az 1870-es évekig.

Váci töltés utca: a mai Váci út neve az 1850-es évektől az 1870-es évekig.

Vallenberg utca: a mai Raoul Wallenberg utca neve 1945-46-ban.

Vámbéry utca: a mai Gogol utca neve 1948-1952 között.

Visegráder Gasse: a mai Visegrádi utca neve az 1860-as években.

Visegrádi köz: a mai Röntgen utca neve 1931-1973 között.

Waffenfabrik Gasse: a mai Szent István körút neve 1872-1874-ben (magyarul: Fegyvergyár utca).

Wahrmann utca: a mai Victor Hugo utca neve 1893-1952 között.

Waitzner Damm Strasse: a mai Váci út neve az 1850-es évektől az 1870-es évekig.

Waitzmner Strasse: a mai Váci út neve a XIX. század első felében.

Zápolya utca: a mai Gogol utca neve 1872 és 1948 között.
Névadója feltételezhetően Szapolyai (más néven Zápolya) János magyar király (1487-1540).

-gtg-